Árvácska (Viola wittrockiana)

Az árvácska (Viola wittrockiana) bájos, kedves virágaival, amelyek számtalan színben pompáznak, vonzza magára a tekinteteket és a gondozása is egyszerű.

Az árvácska (Viola wittrockiana) az ibolyafélék családjába tartozik, melyet a 19. században több faj, köztük a háromszínű árvácska vagy vadárvácska (Viola tricolor) keresztezéséből hoztak létre. Mára rengeteg színben, méretben és változatban léteznek. A nagyvirágú változatai rendszerint tavasszal virágoznak. A virágok színe, a sárgától, a piroson át, a kékesliláig is terjedhet, a mindegyikre jellemző sötét szemfolttal. A kisvirágú változatok virágai, sokszínűek, szemfolt nélküliek és rendszerint nyáron vagy ősszel virágoznak. Az egyszínű árvácskák fehérek, a világos- vagy sötétkékek, mélylilák, rózsaszínűek, pirosak, citromsárgák, bordók vagy bronzosak lehetnek, sárga vagy fehér középpel. Az F1 hibridek rendkívül életerősek, szép formájúak. Levelei csipkés szélűek, viszonylag vékonyak, élénkzöld színűek. Az árvácskák rendszerint gyors növekedésűek, és megfelelő gondozás mellett hónapokon át virágoznak. A növények magassága fajtól függően 10-25 cm között változhat. Kezdetben zömökek, bokros növekedésűek, de a virágzás idejére megnyúlnak. Az árvácskát ültethetjük a kertbe, de balkonládákban, dézsákban és más kültéri edényekben szépen fejlődnek, amit azután az erkélyen, ablakpárkányon elhelyezve, csodás, üde színfoltokat varázsolhatunk közvetlen környezetünkbe.

Az árvácska könnyen nevelhető növény, gondozása viszonylag egyszerű. A virágzási idejét kitolhatjuk, ha az elnyílt virágokat és az elhalt növényi részeket rendszeresen eltávolítjuk. Az árvácska a tűző napot éppúgy bírja, mint a félárnyékot. Elsősorban azonban a 10-15 C fok közötti hűvös környezetet kedveli. Nagy melegben a növény felnyurgul, kifakul, és erőtlen hajtásokat hoz. A palánták ültetésére a kora tavasz, március elejétől április közepéig a legmegfelelőbb időpont, de az őszi ültetéssel is megpróbálkozhatunk. Ebben az esetben legkésőbb szeptember végéig, október elejéig ültessük el a növényeket, hogy a téli fagyok előtt még gyökeret tudjanak ereszteni. Az árvácska palánták ültetéshez használjunk laza, tápdús, jó vízáteresztő képességű földet.

Az árvácskánkat rendszeresen és bőségesen öntözzük, két öntözés között ne hagyjuk a földjét kiszáradni. A virágzási időszakban kéthetente adjunk az öntözővízhez folyékony tápoldatot. Nyáron nagy melegben hasznos lehet, ha a növényt tápoldattal permetezzük.

Az árvácskát a legegyszerűbben magról szaporíthatjuk, de a szárdugványról való szaporítással is megpróbálkozhatunk. A magokat júniusban, de legkésőbb július végéig vessük el. Használjunk nedves, tőzegalapú virágföldet, de csak vékonyan takarjuk be rostált földel a magokat. A jobb kelés érdekében érdemes a szaporító tálcát letakarni, mert a magok keléséhez sötét szükséges. Ahogy a hajtások megjelennek, tegyük minél világosabb helyre. A sűrűn kelt magoncokat ritkítsuk, a feleslegeseket szedjük ki és ültessük át. A fejlett palántákat egyesével ültessük el kisebb cserepekbe vagy ősszel ki is ültethetjük a kertbe, de 10 C fokos helyiségben át is teleltethetjük akár tavaszig.

Gombás foltok: Az apró sötét foltokat a leveleken gomba okozza. A növényt különítsük el, és gombaölő szerrel permetezzük.
Gyökérrothadás: A gyökér- és szárrészeket gomba támadja meg. A beteg növényeket távolítsuk el, a többit gombaölő szerrel kezeljük. Az új palántákat ne a fertőzött földbe ültessük.
Lisztharmat: A lisztharmatnak a hűvös, nyirkos körn