Milyen lesz idén a virágoskertje? A virágválasztáshoz elengedhetetlen a fajtaismeret. Az egyre szélesebb választékban nehéz eligazodni. Nézzünk körül az egynyáriak háza táján.

A magyar nevet feltüntető kerti kankalin (Primula vulgaris) elnevezésnek például nincs valódi jelentéstartalma. Miután télen kifagy, nem igazán nevezhető kertinek. Kertben legfeljebb egynyáriként tartható. Ha meg is marad szabadföldben, gyakran deformálódott utódok fejlődnek ki a következő évben. Az újonnan kapott dísznövényt koratavasszal vagy virágzás után ültessük ki. Addig tartsuk világos helyen, de óvjuk a közvetlen napfénytől. Főleg a virágzás során igényel hűvöset (10-15°C-ot). Félárnyékos, hűvös helyre ültessük, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, enyhén savanyú talajba. Kertünk lakójaként, cserepes növényként virágzás után tőosztást követően ültessük el újra. Ajánlott cikk: Primula

Hasonlóan megtévesztő a szúnyogűző díszcsalán (Solenostemon scutellarioides) elnevezés. Egyrészt ez a fajta nem szúnyogűző. További probléma, hogy egynyári levéldísznövényként tűntetik fel, holott inkább szobanövény. Kiültethető ugyan, de rendkívül érzékeny, szélre, napra, csapadékra, csigákra. Télen a szobában nevelhetjük tovább, tavasszal a májusi fagyok után kiültethetjük.

Az ültetőközeget még a magvetés előtt szívassuk meg vízzel, hogy a csírázásig ne kelljen öntözni. A vetés után a ládára helyezzünk üveglapot a megfelelő páratartalom biztosítására. Nem árt, ha az üveglapot naponta forgatjuk, és a kicsapódott vizet lecsurgatjuk. Ajánlott ültető közeg:  1/3 rész palántanevelő közeg-1/3 rész fertőtlenített komposzt-1/3 rész érett istállótrágya, ehhez tartós hatású komplex műtrágya. Kiültetés előtt a cserépben nevelt palántákat edzeni kell, hogy fokozatosan szoktassuk a növényeket a teljes fényhez és a szabad levegőhöz.

Egész nyáron át díszítenek – június közepétől-végétől a fagyokig – a hosszú és közepes tenyészidejű egynyáriak. A trópusokról származó egynyári növények nagy része hosszú tenyészidejű.

A hosszú tenyészidejű egynyári dísznövényekből cserepes palántákat nevelünk. Ide többségében apró magvú fajok tartoznak. A magvakat a felszínre vessük.

Néhány hosszú tenyészidejű faj: Begónia (Begonia cucullata), törpe lobélia (Lobelia erinus), tollborzfű (Pennisetum setaceum), ezüstös tollborzfű (Pennisetum villosum), kékvirágú vasfű (Verbena rigida). Cikk ajánló: Verbéna

A hosszú tenyészidejű palánták neveléshez 4-5-6 hónapszükséges. A magvetés ideje december-január, csírázási idő 4 hét  (22 C⁰).  A kicsírázott, egy-két lombleveles magoncokat január-február tűzdeljük úgy, hogy 4-6 növényke maradjon együtt. 4 hét múlva következik a második tűzdelés, amikor méret szerint szétválogatjuk a palántákat, ekkor a nagyobbak növénykéket 7-8 cm-es cserepekbe, a kisebbeket szaporítóládákba tűzdeljük. A palántanevelés 4 hét (18 C⁰), becserepezés március-április (16 C⁰), kiültetés május.

Néhány közepes tenyészidejű faj: Kék bojtocska (Ageratum houstonianum), kerti oroszlánszáj (Antirrhinum majus), kakastaréj (Celosia argentea), törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana), nagyvirágú petúnia (Petunia Grandiflora) hibridek, sokvirágú petúnia (Petunia Multiflora) hibridek, borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta), paprikavirág (Salvia splendens), hamvaska (Senecio cineraria), nagyvirágú bársonyvirág (Tagetes erecta).

Közepes tenyészidejű fajták magvetésének ideje február (20 C⁰). Tűzdelés március, palántanevelés (18 C⁰), becserepezés április-május (16 C⁰), kiültetés május.

Rövid tenyészidejű egynyáriak

A honos egynyári dísznövények egy része rövid tenyészidejű növény. Ezek általában alacsony hőmérsékleten már korán elkezdenek csírázni, majd június-júliusban virágoznak és augusztus vége körül el is pusztulnak.

Néhány rövid tenyészidejű faj: mályvarózsa (Alcea rosea), kerti körömvirág (Calendula officinalis), pillangóvirág (Cosmos bipinnatus), mézvirág (Lobularia maritima), napraforgó (Helianthus annuus), kokárdavirág (Gaillardia pulchella), nagyvirágú porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), pompás rézvirág (Zinnia elegans), keskenylevelű rézvirág (Zinnia angustifolia)

A magvetés ideje: március (20 C⁰), becserepezés április-május (14 C⁰), kiültetés május. Vethetjük állandó helyre, közvetlenül a virágágyba. Ilyenkor általában sorba vetünk, majd ritkítunk a végleges tőtávolságra. Fészekbe vetést csak nagy magvú növényeknél használjuk (ricinus, dísznapraforgó).

Egynyári dísznövény például a tátika vagy oroszlánszáj (Antirrhinum majus), de nem árt tudnunk, hogy a következő évben is kihajthat, sőt fásodik is. Virágai fürtökben fejlődnek ki. Színárnyalatokban változatos. Méretük szerint magas, középmagas és törpe fajtái is vannak. Virágzása csak a nyár derekán kezdődik el, de kisebb megszakításokkal őszig találhatunk rajta virágot. Napfényigényes, tápanyaggal jól ellátott talajt kíván. Vízigénye közepes, öntözése nyári szárazságban szükséges. Felhasználható virágágyakba, kerti virágtartókba vagy kisebb-nagyobb ablakládákba is. Vázában 7-14 napig él. Fehér és sápadt sárga változatai szinte minden színhez passzolnak. Akkor vágjuk, ha az alsó virágok kinyíltak.

Az afrikai aranyvirág (Dimorphoteca sinuata) kinézetre a záporvirághoz vagy a gerberához hasonlítható. Nálunk rövid életű, gyorsan visszahúzódik, míg a záporvirág, bár esőben és este becsukódik, de hosszan, az egész szezonban virágzik. Száraz napos helyre az afrikai aranyvirág is vethető, később, utánpótlásként a záporvirág előnevelt palántáival váltható ki. Az aranyvirág ugyanakkor vágott virágként is használható, illetve sikerrel habba tűzhető.

A bársonyvirág (Tagetes sp.) sokféleségével szinte semmi nem vetekszik. Legtűrőképesebb változatai az alacsony, bokrosodó, kis virágú, féltelt vagy telt fajták. Kisebb virágtömegűek, törékenyek a napraforgó méretű fajták. Vázában igen mutatós.

A seprűfű (Kochia scoparia) az ágyásszegélyek kedvelt növénye. Kiváló lábazattakaró. Nemesített magvai jóval egyenletesebben kelnek, és egyöntetűbbek, kevésbé gyomosítanak. Ahol jól érzi magát akár asztal magasságúra is megnőhet.

A nagyvirágú porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) önfenntartó. Ha egyszer megjelent, elszórja magjait, és minden évben kihajt. A teltebb virágúak érzékenyebbek. Legellenállóbbak a nyelves virágzatú fajták. Ajánlott akár kőfal hézagaiba is vetni, ahogy azt a szentendrei Duna parton láthatjuk.

A szúnyogűző díszcsalánt (Solenostemon scutellarioides) Inkább palántáról, mint magról ültessük. Csak napos helyre ültessük ki. A mérgező angyaltrombita (Brugmansia sp.) mediterrán eredetű. Ezért viszont nem is teleltethető. Érzékeny, megtámadhatja a szürkepenész is. Magvak helyett kifizetődőbb palántákat vásárolni. Tojásgyümölcshöz hasonlóan nevelhető. Jól variálható citrusokkal és leanderrel. Ha mégis a vetés mellett döntünk, áprilisban vessük. Sem a kiszáradást, sem a túlöntözést nem viseli. Ezért inkább palántaként ajánlott megvásárolni, és szobanövényként érdemes nevelni.

A kokárdavirágot (Gaillardia sp. ) is érdemesebb palántaként kiültetni. Manapság már sokféle színvariáció kapható. Szürkén szőrös felülete csökkenti a párologtatást. Szárazságtűrése kiváló. Vázában szintén mutatós. Magról is indíthatunk például dáliát, különösen a kevésbé telt virágú fajtákat. Szabadföld helyett ablakban indítsuk. Miután teleltetése problémás, jobb évente újra vetni.