Az első dáliák több mint kétszáz éve érkeztek Közép-Amerikából Európába. Nevüket Andreas Dahl svéd botanikusról kapták. Szépségének köszönhetően a Dália, mint női név névnapjaink között is szerepel.

Ez az eleganciát szimbolizáló növény botanikailag a fészkesek családjába tartozik. Rokona a napraforgónak, a százszorszépnek, a pitypangnak és még számtalan általunk jól ismert növénynek. A nemesítők a virágszínek és formák rendkívül nagy változatosságát állították elő. Kivétel ez alól a kék színű virág, amelyért a mai napig is folyik a verseny a nemesítők között.

Az eltelt kétszáz év során a leggyakoribb virágformáknak neveket is adtak. Megkülönböztetünk egyszerű, szellőrózsa, vízililiom, labda-, pompon- és kaktuszvirágú fajtákat. A formák sokfélesége azonban ezeknél az alakoknál nem merül ki, találkozhatunk orchideára vagy labdarózsára emlékeztető fajtákkal is.

Nem csak formákban és színekben, de a méreteiben is igen nagy a változatosság. Míg Topmix vagy Lilliput dáliáknak méretüknél fogva kimondottan a balkonládában a helyük, addig a derékig érő, magasra növő fajták a kertek és vázák egyik fő dísze lehet.

A dália nem igényes a talajjal szemben. A szélsőségek kivételével bárhová ültethető. A legszebb növényeket természetesen akkor nevelhetjük, ha jó vízáteresztő-képességű, tápanyagban gazdag talajba ültetjük őket. Még az ültetés előtt két-három héttel érdemes a talajba valamilyen szerves trágyát kevernünk. Ha nem áll módunkban beszerezni, használjunk tartós hatású műtrágyákat.

A gumók vásárlásánál vegyük figyelembe a rendelkezésre álló területet és ez alapján szerezzük be a növényeket. A kihajtásra képes rügyek csak az előző év során megfásodott szár tövénél vannak, ott, ahol ez a gyökérgumóhoz ízesül. A gumók csak a tápanyag raktározására kialakult módosulások, így csak azokból a növény nem képes kihajtani. A vásárláskor ügyeljünk arra, hogy csak egészséges szárrésszel rendelkező a gumókhoz jól ízesülő növény vásároljunk. A több gumóval rendelkező dáliatő nem feltétlenül jelenti a későbbi gazdag virágzást, ezért erre a szempontra csak módjával legyünk tekintettel.

A beültetésre szánt terület lehetőleg napos, meleg helyen legyen. Ellenkező esetben a növények rosszul fognak fejlődni, kisebb és kevésbé telt színű virágokat fognak fejleszteni. Az ültetésre akkor kerülhet sor, amikor az utolsó fagyok is elmúltak. A dália a néhány fokos talajmenti fagyokat még kibírja, ezért május elejétől már nyugodt szívvel kiültethetjük a növényeket.

Az ültetésnél a dáliagumónál legalább két-háromszor mélyebben és szélesebben lazítsuk fel a talajt, majd takarjuk be földdel az ültetőgödörbe lógatott gumókat. Úgy ültessük el a növényt, hogy a rügyek a talaj felszínénél legyenek.

Az ültetés után alaposan öntözzük meg a dáliatöveket, hogy a talajrészecskék bemosódjanak a dália gumóinak közé is.

Ültetés után már ne trágyázzunk. A sok nitrogén ugyanis a lombozat fejlesztésére készteti a növényeket, így kevesebb virágot fognak hozni. A magas növésű dáliafajtákat feltétlenül karózzuk ki, ezzel elkerülhetjük a növények kidőlését vagy elfekvését.

A dália érzékeny a zöld levéltetű kártételére, ezért megjelenésekor azonnal lássunk hozzá a védekezéshez. A levéltetvek nem csak gyengítik a növényt, de számos vírussal megfertőzhetik. Az ültetés után ne hagyjuk a tő közelében elszaporodni a gyomnövényeket, mert ezek elvonják a tápanyagokat és a vizet a fejlődő dáliatőtől.

Virágzás

A virágzás alatt a dáliának rendszeres vízellátásra van szüksége. Inkább többször kevesebbet, mint ritkán sokat öntözzük.

A dália a főrügy mellett, általában két kisebb, oldalsó rügyből is hajtani kezd. Ha ezeket a hajtásokat meghagyjuk, akkor bokros, sok-, de apró virágú növényre számíthatunk. Ha még a kifejlődésük előtt eltávolítjuk őket, akkor a megmaradó hajtásból igen erőteljes, nagyvirágú dália fog fejlődni, amely kiválóan alkalmas vágott virágnak is. Ha erre a célra szeretnénk felhasználni a dáliát, akkor érdemes az oldalbimbókat is kicsípnünk még kifejlődésük előtt, így a megmaradó virág a tövön és a vázában is tartósabb lesz. A vágásra legalkalmasabb a kora reggeli vagy a késő esti időpont. A vágás után a dáliát azonnal helyezzük hideg vízbe. A felső lombozatot a még a vázába helyezés előtt érdemes egy kissé megritkítani.

Dália virágoztatása

A dália kiemelése a talajból

Még az őszi fagyok beállta előtt emeljük ki a földből a dáliagumókat. A kiemelés után a gumók szárát vágjuk vissza arasznyira, majd tegyük félre néhány napra egy száraz helyre. A szikkasztás végére az üreges szárcsonkból eltávozik a nedvesség. a gumókra rátapadt földet pedig már könnyen le tudjuk rázni. Ekkor nyílik lehetőségünk a szaporításra is, amely tőosztással történik. Tövenként legalább két gumót hagyjunk, csak így biztosított a következő évi zavartalan fejlődés.

Dáliagumók téli tárolása

A gumókat télen fagymentes helyen kell tárolni. Mivel nem célunk, hogy a dáliagumók kiszáradjanak, ezért érdemes nyirkos homokba, tőzegbe, vagy fűrészporba helyezni őket.

A tél folyamán havonta érdemes megnéznünk az elraktározott gumókat. Folyamatosan figyeljük a dáliát raktározó közeg nedvességét. Ha túl nedvesen tartjuk, akkor a gumók könnyen berothadhatnak, ha pedig túl száraz a közeg, akkor a gumók száradnak ki. A legmegfelelőbb hőmérséklet a kicsivel a fagypont felett van. Ha valamelyik gumón betegség nyomait véljük felfedezni, azonnal dobjuk ki, nehogy megfertőzze a többit.